Vezérlés
A legjobb berendezések sem érnek sokat, amennyiben a működtetésük, illetve a használatuk nem felel meg a megbízó, üzemeltető igényeinek. Éppen ezért fektet a Colt nagyon nagy hangsúlyt az általa forgalmazott, különböző célokat szolgáló (hő-, és füstelvezetés, szellőztetés, hűtés-fűtés, árnyékolástechnika) rendszereinek a megbízó igényeit kiszolgáló vezérlési megoldások kidolgozására.
Az elsődleges cél a lehető legalacsonyabb költségszinten történő üzemeltetés biztosítása. Ezentúl természetesen az életvédelmi eszközök esetén nagyon fontos a vonatkozó szabványok, előírások maradéktalan betartása.
Tény a mai piaci környezetben az, hogy egy rendszer kiválasztásánál az építés során felmerülő bekerülési költségek döntenek. Az üzemeltető csak később szembesül azzal a ténnyel, hogy üzemeltetni, viszont már nem olyan kedvező egy adott rendszert, mint amilyen az ára volt.
Példaként vegyünk egy pneumatikus hő-, és füstelvezető, és egyben napi szellőztető rendszert.
Általánosságban elmondható, hogy egy elkészült RWA rendszer átadása után az üzemeltető a vártnál magasabb karbantartási költségekkel szembesül, nem beszélve a rendszer szavatos alkatrészei cseréje miatt keletkező kiadásokról. Számtalan esetben találkozunk a munkánk során rossz szájízű megbízóval, aki csak a sikeres műszaki átadás-átvétel után szembesül azzal, milyen HFR rendszert „vásároltak”, milyen magas éves költségek mellett lehet üzemeltetni. (Cserélendő CO2 palackok, Druckgasgenerator, stb.)
A Colt neve egybeforrt azokkal a megoldásokkal, amikor az elsődleges funkció mellett nagy jelentőséggel bír a napi szellőztetési funkció is. Jellemzően olyan helyeken, ahol nagy belső hőterheléssel járó technológia van. Ilyen helyeken az egyszárnyú, tradicionális füstelvezető kupolák szellőztető funkciója messze nem elég. Ezeken a helyeken hatékonyan csak zsalus szellőzőket, vagy két szárnyú kupolákat lehet alkalmazni. (1. ábra Apollo kétszárnyú berendezés, 2. ábra ECO zsalus szellőző berendezés)
A Colt pneumatikus szellőztető vezérlőszekrény úgy van kialakítva, hogy elsődleges funkciója – a szellőztetés mellett, ellátja a hő-, és füstelvezetési funkciót is. Természetesen a nyitó forrásnak – legyen az CO2 palackkal ellátott vésznyitó kazetta (lásd 4. ábra), vagy sűrített levegős légtartály (lásd 3. ábra – kék légtartályok a vezérlőközpont felett) – minden esetben kívülről kell érkeznie.
A légtartályos nyitás esetén a légtartályok úgy vannak méretezve, hogy a telepített rendszer sűrített levegős igénye (füstelvezetőkben lévő munkahengerek, valamint a kiépített csőhálózat) 6 szorosan van fedezve (háromszori nyitást – háromszori zárást feltételezve.) Ebben az esetben nem kell cserélendő alkatrészekről beszélnünk, hiszen a légtartályok a központi sűrített levegős hálózatról kapják a levegőt, ugyanakkor el vannak látva visszacsapó szeleppel – így az egész gyári sűrített levegős hálózat leállása esetén is tartják a szükséges nyomást, és légmennyiséget.
Összességében elmondható, hogy egy sok füstszakaszos rendszer esetén jelentős költségmegtakarítás érhető el, nem beszélve arról, hogy a rendszer minden időpillanatban üzemkész hő-, és füstelvezetésre. Akár nyitva van egy esetleges vétlen, vagy valós kioldást követően, akár zárt állapotban, amikor a kioldásra szolgáló légtartályok automatikusan feltöltődnek a gyári sűrített levegős hálózatról. Végezetül nem elhanyagolandó szempont az sem, hogy egy vétlen, vagy valós kioldás után nem kell felmenni a tetőre, és kézzel bezárni a kinyílt szellőztetőket, hanem a vezérlőközpontban kell csak megnyomni a megfelelő gombot, és máris záródnak a HFR-re kinyílt berendezések.
Ezen a konkrét példán túl, minden területen hasonlóan tudatosan felépített, megtervezett vezérlésekkel dolgozik a cégcsoport, hiszen hosszú távon az elégedett ügyfeleknél nincs fontosabb szempont.