Épületgépészet vagy építészet – mindkettő egyszerre?

Hol lehet a határvonal? Meddig beszélünk építészetről és mikortól beszélünk épületgépészeti megoldásokról? Gyakori kérdés, hogy mit is jelent pontosan az épületenergetika. Elgondolkodtató kérdések, és talán nincs is egzakt válasz. Az biztos, hogy csak kevesen vannak, akik ezt pontosan meg tudják válaszolni.

A Colt cégcsoport mindenesetre számos olyan rendszermegoldással rendelkezik, amely véleményünk szerint a két terület közötti határon mozog, összekötve az egyébként alapvetően két szervesen összetartozó részt. Napjainkban, ha épületenergetikáról beszélünk, figyelembe véve a 2020 utáni előírásváltozásokat, érdemes számba venni azt, hogy a gravitációval, mint „ingyenes fizikai eszközzel” mit lehet kezdeni. Tudatos alkalmazása és integrálása az épületgépészeti rendszerekbe ugyanis több szempontból kínál előnyt. Első példaként gondoljunk végig, hogy ha olyan az épület kubatúrája és szerkezete, hogy egy éjszakai gravitációs átszellőztetésnél nem csak a levegőt tudom lehűteni, hanem az épület tömegét is, akkor az épületszerkezet szolgál hűtőközegként. A természetes hőingást kihasználva így akár több fokkal is visszahűthető az épület. Az 1. ábra jól szemlélteti, hogy mennyivel költségtakarékosabb lehet az épület üzemeltetése, ha az épületet nem bezárjuk (mert ekkor a belső komfortot csak gépészetileg tudjuk biztosítani), hanem hagyjuk a szerkezetet a homlokzaton, tetőn keresztül tudatosan lélegezni, ezáltal teret adva a tudatos, gravitációs szellőzés lehetőségének.

Nézzünk egy ipari példát!

Nagyteljesítményű gravitációs szellőztetőből minősített hő- és füstelvezető berendezés

Az 1950 előtt a nagy hőfejlődéssel járó üzemek, gyárak és kohók tetején nagy és nehéz acélfelépítményeket alkalmaztak a bent keletkezett meleg kiengedésére.

Nehéz és korszerűtlen acélfelépítmény az 50-es évekből

A Colt csoport alkalmazott elsőként alumínium szerkezetet erre a célra, így nem kellett drága alátámasztásról gondoskodni, és az összeszerelés, szállítás is könnyebb, költségkímélőbb lett.

Colt Labyrinth ezeknek a korai szerkezeteknek a továbbfejlesztése. Fő tervezési szempont volt a minél hatékonyabb hőkiengedés egész évben olyan kohók esetén, ahol folyamatos a termelés. „Z” alakú lamellái nem engedik be a csapadékot, és alacsony profilja ellenáll a szélnek is, emellett korlátlan hosszban beépíthető.

Emirates Alumínium kohó, 4 x 1,2 km Colt Labyrinth 2009

A Colt mérnökei azonban tudták, hogy többet is ki lehet hozni az alapötletből, ezért visszamentek a tervezőasztalhoz és a lecsupaszított alapkoncepcióra egy új terméket építettek fel.

A tervezési szempontok a következők voltak:

– Tovább fokozni a Labyrinth kiváló szellőztetési és időjárásnak ellenálló képességét, illetve az esős időben rendelkezésre álló hatásos szellőztető felületet
– Szabályozási lehetőség a szellőztetés mértékére
– Az új termék alkalmas legyen hő-, és füstelvezetésre is az EN-12101-2 harmonizált szabvány szerint

Így született meg az Aerox koncepciója. Egy többfunkciós, időjárás-független szellőztető és füstelvezető berendezés. A fejlesztésnek köszönhetően olyan bevizsgált hő- és füstelvezető berendezés lett az eredmény, amely egyben nagyon hatékony megoldást nyújt folyamatos, intenzív hőfejlődés kezelésére, zárható és állítható lamellái az időjáráshoz is alkalmazkodnak, illetve a termelés változását is követni képes. (4. ábra, 5. ábra)

4. ábra: Aerox nagyteljesítményű szellőztető és füstelvezető (2015)

5. ábra: Hazai megvalósult projekt (elsőként a világon)

Ez csak egy konkrét példa arra, mennyi mindent kínálnak a Colt rendszerek, ha tudatosan, átgondoltan, megfelelő szakmai, fejlesztői háttérrel vizsgáljuk meg a rendelkezésünkre álló lehetőségeket. Megawattokat és komoly épületgépészeti berendezéseket hagyhatunk el, takaríthatjuk meg költségüket úgy, hogy miközben a beruházás költségén spóroltunk, az üzemeltetés területén is költségeket tudtunk csökkenteni.