Hirek

Energetikailag átgondolva - esettanulmány

Már nemcsak az az elvárás, hogy épületgépészetileg átgondolt megoldások szülessenek, hanem, hogy energetikailag is megfeleljenek a XXI. század elvárásainak akár a szabályozást, akár a költséghatékonyságot és fenntarthatóságot tekintve. Bemutatunk egy jó példát a Colt projektjei közül.

A feladat, hogy egy már működő ipari csarnoknál, melynek a tetején már folyadékhűtők és roof-ventek vannak, kellett egy költséghatékonyabb alternatívát kidolgozni egyrészt bekerülési, másrész pedig az üzemeltetési költségek szempontjából.

Ennél az ipari csarnoknál több mint 2MW hőterheléssel lehetett számolni, amit akár épületgépészeti elemekkel is megoldhattak volna. De napjainkban fontos szempont az üzemeltetési költségek figyelembevétele is, márpedig a hűtési rendszerek a legnagyobb áramfogyasztók, főként a folyadékhűtők a szélsőséges nyári hőség idején. A gépészeti megoldások mellett ritkán kerülnek szóba gravitációs szellőztetés lehetőségei, pedig egy ilyen méretű csarnok esetén (7.000 m2 új építésű terület, melyet összenyitottak a 10.000 m2 meglévő csarnokrésszel) már elkerülhetetlen a füstelvezető berendezések alkalmazása.

A Colt eszközeit ismerve, szinte magától született az a megoldás, hogy a füstelvezető rendszer részeit – magukat a füstelvezető berendezéseket, illetve a frisslevegő bepótlásra szolgáló szerkezeteket -elsődleges funkciójuk mellett integráltuk a csarnok „légtechnikai rendszerébe”. A megfelelő szerkezetek kiválasztva ugyanis teljes egészében alkalmasak a csarnok hőterhelésének gravitációs csökkentésére. A rendszer lényege, hogy amíg a külső hőmérséklet nem emelkedik 25 Celsius fölé, addig nem is szükséges gépészetet használni, elég csak megnyitni a gravitáció útját. Amíg a szerkezetek nyitva vannak, addig energiafelhasználás nélkül tudunk azokon keresztül szellőztetni, csökkenteni a belső hőterhelést, miközben 100 százalékban friss levegővel pótoljuk. A rendszer természetesen csapadékos időben is el tudja látni a feladatát, mert olyan eszközök kerültek a tetőre, illetve a csarnok oldalfalába, amelyek esőben is beázás-biztosan látják el a feladatukat.

A csarnokba telepített – adiabatikus elven működő – hűtőberendezés, valamint a téli fűtésre melegvizes hőcserélőkkel felszerelt kombi berendezések közös vezérlésen vannak a gravitációs rendszerrel, így mindig az energiahatékonyságot szem előtt tartva hol a gravitáció dolgozik, hol pedig - magas, illetve túl alacsony külső hőmérséklet esetén - a gépészeti rendszer.

A projekt sikerét bizonyította, hogy minden résztvevő nagyon elégedett volt az eredménnyel. A hatóság szempontját nézve egy olyan füstelvezető rendszert kaptak, amelyben nincsenek aktiválódás után cserélendő alkatrészek, nem kell felmenni a tetőre bezárni a füstelvezetőket, tehát annyiszor csinálhatnak működési próbát, ahányszor akarnak, amit a hatóság jó néven vett. A beruházó alacsonyabb beruházási költségekkel valósította meg a projektet, ami itt közel 100 millió forint megtakarítást jelentett. És ez csak az egyszeri költség, mert évente akár 30-40 ezer EUR közötti összeget takaríthat meg az üzemeltetési költségek csökkenésével, ha összehasonlítjuk a folyadékhűtős rendszer költségeivel.

A projektet vizsgálva megállapíthatjuk, hogy minden csak szemlélet kérdése: az idő igazolta a beruházás szükségességét és hatékonyságát. Csak az épületgépész és az építésztervező együtt gondolkozásából, tervezéséből születhetnek energetikailag jól átgondolt épületek, melyek már megfelelnek a 2020-as elvárásoknak.

Vissza