Tűzvédelem anno

Aerodinamikai tesztlabor és szélcsatorna, 1930-as évek

Szűk egy évszázad alatt a világ biztonságosabb hely lett – ehhez pedig egy 1931-ben alakult angliai cég is hozzájárult a maga módján. A két világháború közötti átmeneti, törékeny békeidő alatt indult COLT vállalkozás, azóta 75 országban jelen lévő cégcsoport lett, és első sikereit éppen a fenyegetettség légkörében, kényszer szülte innovációk hozták. A kutatás és fejlesztés, amelyhez a Colt már a korai években is aerodinamikai tesztlabort és szélcsatornát tartott fenn, a világháború után kapott szárnyra igazán.

Mostoha idők szülötte

A Colt Labyrinth és Aerox időjárás-független szellőztetők őse, a Blackout zsalus szellőző a mostoha idők szülötte. A második világháború alatt az bombázók számára láthatatlan gyártásra volt szükség – márpedig ha éjszaka egy gyárépületből fény szűrődött ki, az olyan volt, mint egy nyílt felhívás keringőre… a szellőztetést azonban meg kellett oldani: ezt hidalta át a COLT újítása, a ventilátorokkal kombinált zsalus megoldás. A Blackout a fényt bent tartotta, a levegőnek viszont szabad utat engedett: ezáltal nemcsak a gyárak rejtőzködhettek el a bombázók elől, hanem a hadihajók is.

A huszadik század első felében a hő- és füstelvezetés területe nem volt különösebben szabályozott terület a gyártóüzemekben, így az égésgázok elvezetésének hatékonyságát először lakossági kéményekben növelte a cég, ott az igény adott volt. Így azonban gyűlt a tapasztalat a későbbi nagyobb kihívásokhoz, amelyek nem várattak magukra sokáig.

Blackout sötétszellőztető

Nagy épületek, nagy kihívások

A nehézipar előretörése magával hozta az egyterű, nagy belmagasságú gyártócsarnokok elterjedését Angliában. Az újfajta épülettípus ugyan hatékonyabb gyártást tett lehetővé, ám a munkakörülményeket nagyban nehezítette a keletkező hő és az oxigénben szegény levegő. A szellőztetés hatékonyságát igazi monstrumokon kellett megoldani: a Colt csoport ezért a tetőszellőztetők építéséhez az elsők között alkalmazta a nagyszilárdságú alumíniumot a korábban alkalmazott nehéz acélszerkezetek helyett. A könnyű alumínium szerkezetek nem igényeltek erős statikai alátámasztást, és a telepítésük is könnyebb volt.

A nagy gyárak üzemelésében azonban még így is súlyos biztonsági kockázatot jelentett a füst megrekedése az épületben tűz esetén – ez nemcsak füstmérgezéshez vezetett, hanem azzal is fenyegetett, hogy a felgyülemlett füst és a forró gázok begyújtják az éghető berendezéseket. Már önmagában a forróság képes annyira meggyengíteni a tetőszerkezetet, hogy az épület teteje leszakadjon – az épülettüzeknek ezt súlyos következményét „flashover” jelenségnek nevezik.

Leégett autógyár Angliában

Mérföldkő a tűzvédelemben

A Colt mérnökei ennek kiküszöbölésére egy olyan megoldással álltak elő, ami szembement az addigi gyakorlattal: korábban ugyanis úgy tartották, hogy a tüzet el kell zárni a levegő-utánpótlás elől, hogy az oxigén ne táplálja az égést. A Colt viszont laboratóriumi tesztekkel és gyakorlati kísérletekkel igazolta, hogy a füst kivezetése jelentősen késelteti a nagy mumust, a „flashover”-t, mert a csarnok nem telik meg füsttel. A füstelvezetés ráadásul a bent dolgozók könnyebb kimeneküléséhez is hozzájárul, és általa nemcsak a füstmérgezés kerülhető el, hanem az oltást is jelentősen megkönnyítik a jobb látási viszonyok.

Egy korai alumínium szellőztető rendszer

A General Motors lutoni gyárának Colt által tervezett és megvalósított füstelvezető rendszere mérföldkőnek számított a modern tűzvédelemben.  Ez fektette le a mai nap már követelménynek számító ipari füstelvezetés alapjait. Többek között a Colt komoly kutató-fejlesztő munkájának is köszönhetők a tűzvédelem olyan ma már evidenciának számító előírásai, mint a füstszakaszok elhatárolása, vagy a friss levegő bepótlás füstelvezetés esetén.

A Colt csoport kilenc évtizede törekszik arra, hogy élen járjon az új technológiák bevezetésében. A „Colt környezet” nemcsak jobb közérzetet, hanem biztonságot és hatékonyabb munkavégzést is jelent.

COLT reklám a korai évekből